- Szia, persze - mondtam neki mosolyogva.
Leült mellém, és hirtelen elment a kedvem a zene hallgatástól.
- És, hogyhogy Londonba mész? - kérdezte.
- Apámat előléptették, ezért ki kell költöznünk - mondtam neki. - És te?
- Hát, én kint élek, de most muszáj volt anyámmal kijönnöm L.A.-be -mondta én pedig csak bólogattam.
Hirtelen megszólalt egy hang:
- Kérjük utasainkat, hogy csatolják be az öveiket! Hamarosan megkezdjük a felszállást! - mondta a kapitány.
Becsatoltuk az öveinket, és tíz perc múlva már a felhők felett jártunk. Áttálítottam a telefonom repülő üzemmódba, és csináltam gyorsan egy képet.
Harry-vel végigbeszéltük az utat, mindenféle hülyeségekről, és gyermekkori mesékről.
Körülbelül már vagy két-három órája úton lehettünk, amikor megint meghallottuk azt hangot.
- Kéjük utasainkat, hogy csatolják be az öveiket, hamarosan leszállunk!
Tíz perc múlva már a földön gurult a repülő kereke. Kicsatoltuk az öveinket, és elindultunk a repülő kijárata felé. Kezet ráztunk a kapitánnyal és a másodkapitánnyal, majd elindultunk a kisbusz felé, ami elvitt minket a repülőtérre.
- Na, akkor szerintem én megyek és megkeresem apát - mondtam neki zsebretett kézzel.
- Igen, szerintem én is megyek, megkeresem anyát, és szólok neki, hogy hazamegyek - mondta.
- Van saját lakásod? - kérdeztem megdöbbenve.
- Persze. Ha van kedved megmutathatom egyszer - kicsi hatásszünetet tartott. - A hálószobát - majd elkezdte húzogatni a szemöldökét, és dobott egy féloldalas mosolyt.
- Olyan perverz vagy - röhögtem, és vállba boxoltam.
- Tudom - mondta büszkén. - Amúgy nem cserélünk számot?
- De - mondtam, majd odaadtam neki a telefonom, és ő is odaadta az övét. Gyorsan bepötyögtem a számom, majd odaírtam a nevem.
- Tessék - mondtam, majd visszaadtam a telefonját.
- Köszi - mondta, és visszaadta az enyémet.
- Hát akkor még egyszer szia - mondtam, majd elkezdtem lassan hátrálni.
- Szia. És ha eltévednél, vagy ha kellene egy idegenvezető, akkor hívj fel, vagy írj -mondta mosolyogva.
- Oké, és köszi - mondtam, majd még megvillogtatta a fehér fogsorát, aztán én is mosolyogtam, és elindultam megkeresni apát.
- Szia apa! Bocsi, csak WC-n voltam - hazudtam neki.
- Megint? - kérdezte gyanúsan.
- Aha - válaszoltam neki olyan "jó kislány vagyok" mosollyal.
- Jól van, gyere, menjünk.
***
- Mikor a házhoz értünk, tátva maradt a szám. Kívülről kicsi, de belülről nagy. Gyorsann leraktam a cuccaimat, majd Daisy-t is kiengedtem a ketrecéből. Felfutottam az emeletre, hogy megnézzem a szobám. Óvatosan benyitottam, és leesett az állam. Új ágy, új bútorok, új minden. Még saját fürdőszobám is volt, aminek nagyon örültem. Nagyon szép volt a kilátás, mert a ház mögötti kiskertre nézett. Később apa kopogtatott az ajtón.
- Na milyen? - kérdezte.
- Nagyon tetszik - mondtam neki vidáman, és átöleltem. - Nem eszünk valamit? - kérdeztem.
- De, menjünk - mondta.
Lementünk, kinyitottam a hűtőt, és vettem ki vajat, sajtot és szalámit. Elkészítettünk néhány szendvicset, majd megettük őket. Azután szóltam apának, hogy megyek adok enni Daisy-nek, és utána lefekszem aludni, mert fáradt vagyok. Apa mondott egy "jó éjt"-et, majd lassan felmentem a lépcsőn, és bementem az új szobámba. Adtam ennivalót Daisy-nek, és átvetkőztem pizsamára. Felvettem a kiscicámat a karomba, majd vele együtt befeküdtem az ágyba, és mind a ketten mély álomba merültünk.
Körülbelül már vagy két-három órája úton lehettünk, amikor megint meghallottuk azt hangot.
- Kéjük utasainkat, hogy csatolják be az öveiket, hamarosan leszállunk!
Tíz perc múlva már a földön gurult a repülő kereke. Kicsatoltuk az öveinket, és elindultunk a repülő kijárata felé. Kezet ráztunk a kapitánnyal és a másodkapitánnyal, majd elindultunk a kisbusz felé, ami elvitt minket a repülőtérre.
- Na, akkor szerintem én megyek és megkeresem apát - mondtam neki zsebretett kézzel.
- Igen, szerintem én is megyek, megkeresem anyát, és szólok neki, hogy hazamegyek - mondta.
- Van saját lakásod? - kérdeztem megdöbbenve.
- Persze. Ha van kedved megmutathatom egyszer - kicsi hatásszünetet tartott. - A hálószobát - majd elkezdte húzogatni a szemöldökét, és dobott egy féloldalas mosolyt.
- Olyan perverz vagy - röhögtem, és vállba boxoltam.
- Tudom - mondta büszkén. - Amúgy nem cserélünk számot?
- De - mondtam, majd odaadtam neki a telefonom, és ő is odaadta az övét. Gyorsan bepötyögtem a számom, majd odaírtam a nevem.
- Tessék - mondtam, majd visszaadtam a telefonját.
- Köszi - mondta, és visszaadta az enyémet.
- Hát akkor még egyszer szia - mondtam, majd elkezdtem lassan hátrálni.
- Szia. És ha eltévednél, vagy ha kellene egy idegenvezető, akkor hívj fel, vagy írj -mondta mosolyogva.
- Oké, és köszi - mondtam, majd még megvillogtatta a fehér fogsorát, aztán én is mosolyogtam, és elindultam megkeresni apát.
- Szia apa! Bocsi, csak WC-n voltam - hazudtam neki.
- Megint? - kérdezte gyanúsan.
- Aha - válaszoltam neki olyan "jó kislány vagyok" mosollyal.
- Jól van, gyere, menjünk.
***
- Mikor a házhoz értünk, tátva maradt a szám. Kívülről kicsi, de belülről nagy. Gyorsann leraktam a cuccaimat, majd Daisy-t is kiengedtem a ketrecéből. Felfutottam az emeletre, hogy megnézzem a szobám. Óvatosan benyitottam, és leesett az állam. Új ágy, új bútorok, új minden. Még saját fürdőszobám is volt, aminek nagyon örültem. Nagyon szép volt a kilátás, mert a ház mögötti kiskertre nézett. Később apa kopogtatott az ajtón.
- Na milyen? - kérdezte.
- Nagyon tetszik - mondtam neki vidáman, és átöleltem. - Nem eszünk valamit? - kérdeztem.
- De, menjünk - mondta.
Lementünk, kinyitottam a hűtőt, és vettem ki vajat, sajtot és szalámit. Elkészítettünk néhány szendvicset, majd megettük őket. Azután szóltam apának, hogy megyek adok enni Daisy-nek, és utána lefekszem aludni, mert fáradt vagyok. Apa mondott egy "jó éjt"-et, majd lassan felmentem a lépcsőn, és bementem az új szobámba. Adtam ennivalót Daisy-nek, és átvetkőztem pizsamára. Felvettem a kiscicámat a karomba, majd vele együtt befeküdtem az ágyba, és mind a ketten mély álomba merültünk.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése